A népzene és a néptánc segítségével próbálják Kolozsvárra bűvölni a tavaszt a ma kezdődő és 13-ig tartó Kolozsvári Tavasz fesztivállal. A rendezvény, amelyet első alkalommal 2008 márciusában szerveztek meg, a kolozsvári magyar néptáncegyüttesek és az azokat támogató civil szervezetek összefogásának köszönhetően jött létre. »»

Nagy ünnepe volt a napokban a szanyi Bokréta néptáncegyüttesnek. Vezetőjüket, Töreki Imrét hetvenedik születésnapján köszöntötték. Negyvenhat esztendeje áll az együttes élén. A Rábaköz egyik legelismertebb néptáncpedagógusától azt kérdeztük, mi tartja benne közel ötven éve a ˝néptáncos lelket˝. »»

A Kolozsvári Tavasz népzene- és néptáncfesztivál a kolozsvári magyar néptáncegyütteseket támogató civil szervezetek közös rendezvénye, amelyet 2008 márciusa után másodjára szerveznek meg. A szinte egyhetes műsor megpróbál egy színvonalas programot biztosítani a tradicionális népi kultúrát, s ezen belül hangsúlyosan a népzenét és néptáncot kedvelő közönségnek. A fesztivál keretében kerül sor a X. Ifjúsági Néptánctalálkozóra, a Kolozs megyei magyar néptáncegyüttesek találkozójára is. »»

A Tiszahát jeles zenészei és táncosai verbuválódtak össze a Tiszapéterfalvai Művelődési Házban, hogy ország-világ előtt megmutassák, mi a magyar virtus és néphagyomány, és hogyan kell megőrizni úgy, hogy a jövő nemzedéke is profitálhasson az elődök munkájából. »»

Szombaton este a zentai Művelődési Ház színháztermében immár tizenkettedik alkalommal léptek közönség elé Zenta község hagyományőrző és hagyományápoló csoportjai, népi zenekarok, népdalkórusok, táncosok, énekesek és mesemondók. »»

Elfeledett táncok, rítusok, a múlt visszatérő mozgóképei. Egymást követő lépések, egymásra rakódó idézetek, igézések, áldások és átkok sorozata, egy olyan hitvilágban gyökerező dramaturgia és koreográfia, amelynek számottevő részét régen elfelejtettük már. Ami megmaradt, azt a mesékbe, rigmusokba, táncokba kódolta a menteni igyekvő kollektív emlékezet. És vannak, maradtak még, akik e kódokat kibontják, az őket rejtő táncokat legjobb tudásuk szerint rekonstruálják, betanítják, majd meg is mutatják. És a siker e táncok további fennmaradásának kulcsát rejti a vastaps mögött. »»

Ősi hangszer a duda. A dudások legendás alakok voltak még valaha: a históriák szerint boszorkányokkal viaskodtak, vitézkedtek, de cimboráltak még az ördöggel is. A duda bár alapvetően szólóhangszer, jól megférnek többen is egy csárdában. Ezt bizonyítja a húszéves múltra visszatekintő, tizenhárom tagot számláló Magyar Dudazenekar is. »»

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének népzenei szakosztálya és az Újvidéki Rádió huszonötödik alkalommal hirdeti meg az általános iskolások népzenei vetélkedőjét. A jelentkezők különböző kategóriákban és korcsoportokban versenyezhetnek. Három-öt perces műsorral léphetnek föl, a csoportok létszáma nem haladhatja meg a tizenötöt. A táncházi zenekarok mintájára alakult együtteseknél az átlagéletkor számít. Egy versenyző szóló kategóriában csak egyszer szerepelhet. »»

Magyarország legjobb néptáncegyüttesei között fellépett a topolyai Cirkalom is a Néptáncantológia 2009-en. Az idén is érdekesek és színvonalasak voltak a koreográfiák, de kevesebb volt a néző. A topolyaiak most is hozták a formájukat. »»

Minden évben gondol a Nyitott Tér Kulturális Egyesület azokra, akik valamilyen módon segítségükre vannak céljaik elérésében. Idén is műsoros estet adtak a támogatóknak. Bár eredetileg novemberben hívta volna meg a Nyitott Tér Kulturális Egyesület az Ümmögő Együttessel karöltve a pártoló tagokat, a civil szervezetet bármilyen módon támogatókat, a számukra rendezett műsoros est átcsúszott az idei évre. Szombaton aztán megtelt a művelődési ház nagyterme. »»

Berecz András február 24-én a két fiával együtt lép színpadra az Aranytízben. Havi rendszerességgel találkozhat az Aranytíz kultúrház közönsége Berecz András előadóművésszel. Hol önálló műsoraival, hol meghívott vendégelőadókkal szórakoztatja a közönséget. A február 24-i program egyebek között azért különleges, mert az énekes mesemondó ezúttal gyerekeivel áll színpadra. Berecz István furulyán, míg Berecz Mihály gardonon és zongorán közreműködik. »»

A Néptáncantológia fináléja: előtérben a Cirkalom táncosai A topolyai Cirkalom néptáncegyüttes nevét nemcsak Vajdaságban ismerik, hanem az anyaországban is számon tartják. Az idén hatodszor szerepeltek a Néptáncantológián, aminek ez alkalommal a budapesti Operettszínház adott otthont. A szervezők 64 néptáncegyüttesből választották ki a 11 legjobbat, akik végül a műsoron is felléphettek. »»

A magyarországi hagyományőrzés egyik legkiemelkedőbb, nemzetközileg is elismert modellje az 1970-es években kialakult táncház-módszer, amely a szellemi kulturális örökség megőrzésének olyan integrált, közösségorientált művelődési mozgalma, mely az élet minden területét átfogóan, tudományos alapokon teszi gazdagabbá a hagyományoktól elszakadt XXI. századi ember életét. A szakmai koordinálásért felelős intézmény (jelen esetben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum), a témában érintett szakintézmények és civil szervezetek együttműködésével (Hagyományok Háza, Táncház Egyesület, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, Népművészeti Egyesületek Szövetsége, MTA Zenetudományi Intézet, Martin György Néptáncszövetség, Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és mások) az UNESCO felé felterjesztést készít a táncház-módszer nemzetközi elismerésére és népszerűsítésére. »»

Népi hangszerekből nyílt kiállítás Húzzad, édes muzsikásom címmel a Tímárházban. A tárlat zenei örökségünk legjelentősebb darabjait mutatja be, olyan hangszereket, amelyeket ma sem nélkülözhetnek a népzenészek. Felbecsülhetetlen eszmei értékű kerepelők, citerák és hegedűk sorakoznak a kiállításon, melynek különlegességét Bencze Lászlóné dr. Mező Judit népzenekutató szerint az adja, hogy a vonós hangszerek egy része jelenleg is használatban van. »»

Az immár kilencedik alkalommal kiírt HungaroConnections program az Előadóművészi Jogvédő Iroda és a PANKKK közös kezdeményezése. A pályázat elsődleges célja, hogy a hazai és külföldi zenekarok közös koncertjeinek támogatásával elősegítse egymás zenei színterének megismerését. »»

Április 1-ig lehet jelentkezni a IV. Erdélyi Néptánc Antológiára. A Romániai Magyar Néptánc Egyesület 2010. október 1-én és 2-án szervezi meg a IV. Erdélyi Néptánc Antológiát. A rendezvényre Kolozsváron kerül sor. Azok az együttesek, amelyek tagjai a Romániai Magyar Néptánc Egyesületnek számíthatnak utazási támogatásra, amennyiben esedékes tagsági díjukkal napirenden vannak. Az utazási támogatás mértéke egyelőre nem ismeretes, a leadott pályázatok elbírálásától függ. A rendezvényre maximálisan 10 együttest fogadnak a szervezők, a beküldött kép- és zeneanyagot szakértőkből összeállított zsűri értékeli. »»

A Kívánságkosár és az Élő népzene fúziójaként létrejövő Etnoklub a népzene legváltozatosabb megjelenési formáinak közvetítését tűzte ki célul. Hagyományápolásra, „karbantartásra" és egyfajta titokfejtésre vállalkoztunk! – nyilatkozta Katona Erika, az Etnoklub műsorvezetője, akihez különösen közel áll a népi kultúra. »»

A topolyai Cirkalom néptánccsoport a hétvégén a Budapesti Operettszínházban a Néptáncantológia 2009 záró műsorszámát adja elő. Feszített tempóban zajlanak a próbák a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ nagytermében, mint ahogyan a csoport művészeti vezetői, Kisimre Árpád és Savelin László mondják, náluk már megkezdődött a tavaszi zsongás. »»

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ösztönözni kívánja a fiatalok népművészeti előadói, tudományos és alkotótevékenységét; a magyar nemzeti és a magyarországi nemzetiségi hagyományok ápolását, továbbéltetését. Ezen szándéka kifejezéseként az érintett szakmai szervezetekkel és állami intézményekkel egyetértésben minden évben pályázatot ír ki a „Népművészet Ifjú Mestere" cím elnyerésére. »»

Magyarország folkéletének meghatározó szereplői tiszteletére kerül megrendezésre az ’Új régi hang’ gála a Fonóban. Zene-tánc február 20-án, hajnalig! 1989 és 2001 között (Szomjas György filmrendező, Halmos Béla, zenész népzenekutató és Rosta Katalin szerkesztő, producer) 12 dokumentumfilmet készített azokkal a népi zenészekkel és énekesekkel (Fodor „Neti” Sándor, Gergely András, Jánó Anna, Karsai Zsigmond, Maneszes Márton, Pál István, Szántó Ferenc, a Szászcsávási Banda, Zerkula János), akik kiemelkedő tehetségük legjavát adva meghatározó módon segítették a magyar népzene- és néptánc-kutatást, valamint a táncházmozgalmat is. »»

korábbi hírek, írások a Tallózóban»»