 |
|
|
|
Fórum » Hangszerek »
Amatőr hangszerkészítés
Ide várok kérdéseket és jótanácsokat népihangszerek készítésével kapcsolatban.
Pap Endre |
|
| Szerző
| Üzenet
| Ótott K. Zoltán
|
Nem tudja valaki, hogy hol juthatok Magyarországon Clarity Sensitive nagybőgő-gyantához? Felfedeztem egyszer régebben, megszerettem, aztán egy csapásra eltűnt itt a piacról, pedig nagyon jó volt. Szóval ha valaki tudja, kérem, írjon! Előre is köszönöm!
okz63@t-online.hu|
NG
|
Köszi Bence :)|
Varga Bence
|
http://hangszer.intuitwebsites.com/
Mentsétek, mert nemsokára lekerül a honlap.|
Pap Endre
|
Nemcsak a bundok elhelyezését kell helyesen és pontosan kiszámítani és elhelyezni, hanem a húrlábat is.|
Tóth Zsolt
|
Bocsika de nem tudok fel rakni rola képet|
Tóth Zsolt
|
Nagyon jo volna ha valaki tudna nekem segiteni a bundok ki számitásában.
A menzúrám 380 mm várom a segitségeket nagyon megköszöném.Mert egyet már csináltam de szerintem nem jo lett rakok fel egy képet rólla|
Pap Endre
|
Nemrég tudtam meg, hogy bizony acélhúrt Indiában, Perzsiában már jóval Kriszus előtt is tudtak készíteni, mégpedig nagyjából ugyanúgy ahogy ma: húzógyúrűvel. Az sem kizárt, hogy már a honfoglalók is tudták a módját.|
Pap Endre
|
A flóta sprész nemmás mint egy lyuk a facsövön. Be kell dugni fadugóval a végét. Érdemes a fúvólyuknál vastagabbra faragni a belső átmérőt.|
Barna Laczy
|
Bocs ! Azt hiszem rossz oldalra tettem !?|
Barna Laczy
|
 |
kép az előzőhöz|
Barna Laczy
|
Eladó bodzafából egy sajátkészítésű háromlyukú hosszúfurulya.F hangolású
Mérete 98cm.Ára 15.000 ft.Annak akit érdekel a hangját elküldöm e-mailben.(MP3)|
Gunyits Ottó
|
Visszatérve a gyantához... (hegedügyantánál) Nem kell ragacsosnak lennie... Huzogatni kell rajta, a vonót, és a gyantapor ami kiválik az elég... Nem kell h ragacsos legyen... Eddig én nem tapasztaltam ragacsosnak a gyantámat.. :D|
Türk Ferenc
|
Nem tudna valaki segíteni, hogyan kell a flóta síprészét megcsinálni?|
Bányai Ferenc
|
Köszönöm a segítséget!
A begyógyult kulcsokat meglazítgattam; a feneke utólagos pótlás volt, gyengébb anyagból, ami megsérült, ezt leszedtem; a bundokat át kellett tenni (szerintem asztalos készítette a hangszert, akinek nagyon jól elmagyarázták a dolgot, de egy-két infó kimaradt). Egyelőre inkább azért javítgattam, hogy tapasztalatra tegyek szert, nem is azért, hogy hangszer legyen belőle (bár azt sem bánnám :).
Az előző kérdéseim még élnek, ha valaki tud benne segíteni.
Továbbá: bélhúrt lehet dróthúrhoz hasonlóra vékonyítani, vagy ez azt jelenti, hogy régen vastagabb volt a húr?|
Pap Endre
|
Egészen pontosan mi takar az, hogy " hozzá mertem nyúlni " ?
A régi parasztok masználtak mindenféle drótot húrnak (vagy legalábbis próbálkoztak használni), de a legjobban a távíró, vagy telefonvezeték belső acélszála felelt meg, ezért igyekeztek azt megszerezni, nem egyszer akár illegális úton is (ellopták). Használtak még a helyi cigánybandától szerzett cimbalomról leszakadt húrokat is, de ezzel meg az a baj, hogy borzasztó vastag, erős, tönkreteszi a citerát. A nagyon régi időkben valószínűleg bélhúrt is használtak.|
Bányai Ferenc
|
Sziasztok!
Citerafelújításhoz kérnék kis segítséget. Van egy régi citerám, ami nem tűnik túl értékesnek, ezért hozzá mertem nyúlni :) A fáját milyen módon ildomos lekezelni, ha előzőleg - úgy tűnik - egyáltalán nem volt kezelve (lakk, olaj, pác, hagyjam inkább így)? Húrnak milyen anyag használható, amúgy autentikusan (gondolom régen nem a hangszergyári húrokat használták, financiális okokból én is nyitott vagyok a régi megoldásokra)? Van rá valami "szabály", hogy hány db húrt kell feltenni - eddig kétsoros citeránál úgy láttam, hogy 3+2 dallamhúrt tesznek, ez általános és lényeges, vagy ha kényelmesebb változtassak rajta? Egyforma hosszúságú és vastagságú húrokat szabad-e különböző hangra hangolni, vagy az zavaró lesz játék közben, hogy egyik feszesebb mint a másik (kipróbáltam, és egyelőre nem zavar, de gondolom érehzető, hogy nem vagyok túl tapasztalt citera ügyben).
Más: van egy nagyon réginek kinéző citerám (ez egy másik - még nem nyúltam hozzá), egy soros, ötfokú (nem teljesen pontos) hangolással. Elég romos, talán javítható állapotban van. Jelent-e valakinek nagyobb értéket, mint a pillanatnyi használati értéke (gyűjtő vagy mittudomén), vagy nekiállhatok tönkretenn... akarommondani megjavítani. Ha valakit érdekel, és tudja valamire használni (lehetőleg nem szekrénybe porosodni), szívesen megválok tőle, keresni nem akarok rajta - ha jó kezekbe kerül.|
Pap Endre
|
Igen! És hogy hogyan lehet a voló felső végébe, és a kápába ki killetve betenni a szőrt?|
MR
|
Írjatok légyszi valami infót a vónószőrözésről - hogyan éritek el, hogy szép egyenletes legyen a szőr a vonón. Köszi!|
Újj Zsombor
|
Hangszerésznél van a tamburám, így csak most sikerült utánajárni a paramétereknek. a felső nyeregtől a 12.bundig 28cm a távolság, a teljes fogólap 42 cm, a hangszer teste 23 cm, az egész hangszer 80 cm hosszú.
Holecska András készítette 1894-ben. nem tudom ez mond-e valamit? a hangszerész felnyitotta a testét -mert el van törve-repedve a nyak mellett, mindkét oldalt- ez így derült ki.
azt mondta hogy kéne bele rakni tőkét, nehogy ismét eltörjön. szoktak tamburába tőkét rakni?
(ő vonós hangszerekkel foglalkozik, ezért kérem a Te szakértelmed, véleményed, segítséged) a mellékelt képen láthatod a hangszert.
köszönettel, üdvözlettel: Újj Zsombor|
Pap Endre
|
mekkora a felső nyeregtől a 12. bundig mért távolság?
Ha 19..20cm, akkor e-prím, ha nagyobb akkor tudni kell mekkora, és abból meg lehet mondani a többit.|
Újj Zsombor
|
Szép, s jó napot!
Van egy tamburám, ami 6 húros, a teste hegedű alakú, a hangoló kulcsok is hegedű alakúra vannak esztergálva, a nyaka és a teste egy fából van faragva, és nagyon öreg.
Nem tudom milyen tambura (prím,kontra,stb...), hogy mi szerint hangoljam, hogyan húrozzam, milyen húrtartó és híd kell rá.? Örülnék ha tudna nekem valaki segíteni némi információval, vagy egy honlappal, mert eddig ilyesmit nem találtam sehol.
üdvözlettel, köszönettel : Újj Zsombor|
Nagy Ákos
|
Takács István kérdezte, hogyan lehet gyantat készíteni. Erre választ is kapott. Amit hozzá szeretnék tenni, inkább van köze a néphagyományhoz, mint tudományos leíráshoz: nálunk Erdélyben a cigányzenészek a közelmúlttól kezdődöen napjainkig nem maguk készítik a gyantát, viszont átalakítják az üzletben talalható gyantát. Megvásárolnak egy bizonyos mennyiségü gyantát majd megolvasztják(forró vízben) és étolajjat adagolnak a vizbe, így főzik kis ideig. A gyanta nem oldódik vízben, viszont az olajjal keveredik. Leöntik a vizet a gyanta-olaj keverékről majd dagasztják a nyúlós masszát, míg homogén állapotúvá nem válik(gyorsan kell dolgozni mert hamar megszilárdul). Formákban porciózva hülni hagyják. Mikor teljesen megkeményedett használni lehet.
Az étolajjal kevert gyantának jellemzője, hogy tapadósabb és kevésbé poronyú mint az ipari gyanta. Ezért általában brácsások használják.
U.I. Remélem hasznosnak találjátok a receptet.|
fivestrings
|
Kedves Dolgozni,Javítani vágyók!
Nem ajánlom senkinek a vizes becsiszolást semmilyen hangszerre.
Ha valamin olajlakk van akkor vidd szakértőhöz mert olyjlakkot csak komoly mesterek használtak ( már ha megismered az olajlakkot)
A vizes becsiszolással később baj van.
Másrészt tisztelet a kivételnek ,de ne fabrikáljunk otthon lakkokkal az sosem jó.
Nagyon szivesen segitek ha valakinek kell ,eljön a műhelyembe és élőben kiprobálhatja a saját hozott hangszerén amit meg szeretne csinálni.
Ha nincs hangszere akkor kap tőlem valami tanulóhegedűt amin gyakorolhat.
A denaturáltszeszt pedig egyáltalán nem ajánlom semmire se lepucolásra se lakk oldására sem semmiféle hangszerrel kapcsolatos tevékenységre.
Aki igényes munkát szeretne akár javít akár készít(mi tudjuk mivel)denszesznek már vége!Mielőtt a saját hanszereden fabrikálnál vigyázz nagyon vigyázz mert minden stádium végzetes lehet a hangszered hanminőségére.
Célszerű jól átgondolni.
Félreértés ne essék senkit nem megbántani vagy bírálni szerettem volna a mondókáimmal ,(na persze a tanácsok mindig jól jönnek) , csupán az elöttem hozászólonak üzenném ,hogy szép ha az ember segít de ha valaki felbátorodik a leírtak alapján és elront mindent ,akkor ki vállalja a felelősséget? Szóval ennyi ha valaki szeretne műhelyből tanulni akkor szivesen segitek.
Jah még az ,hogy meg ne folyjon a lakk ?
Hát az sem ilyen egyszerű....
Drága ismeretekkel rendelkező barátom azt is elfelejtette közölni ,hogy milyen sűrű is legyen a kikevert lakk , milyen legyen az alap milyen páccal vonjam be,hogyan kezeljem le a fenyőt ,hogy ne márványosodjon ki az uj lakk felvitele után,főzzem e a lakkot vagy készen vegyem meg ,milyen ecsettel hogyam fel (borz mokus stb,,,)
Vagy labdázzam e stb stb stb
A randokkal mi legyen csisz közben ,honnan kezdjem el lakkozni milyen szálirányba stb stb
Nos remélem e tulnyomoan kevés leirtak alapján nem kezdetek hozzá egy ilyen nagy munkához.
ÉS MÉGEGYSZER DENSZESZ ÉS VIZES CSISZOLÁS F E L E J T Ő!!!!!
Üdvözlettel
fivestrings@freemail.hu
Ps
Én a hangszerekkel kapcsolatosan irtam a fentieket!|
kaszal istvan
|
Sziasztok! Tekerőlanthoz keresek terveket, leírásokat. Akár elektronikus, akár nyomtatott formában. Megköszönném a segítségeteket!|
Pap Endre
|
Én hallottam olyat, hogy kátránnyal keverik a gyantát (állítólag a bőgőhöz valót), a többit meg valami velencei terpentinnel , gumi elémi gyantával, és hasonló puha gyantákkal ötvözhetik, tippem szerint.Bár ezek is keményednek idővel ,mert tartalmaznak illóanyagot.
A terpentin nem jó erre mert az illóolaj, elpárolog és újra kemény lesz a gyanta. lassan száradó oldószernek használják olajlakkokhoz.
Más: A macskaméznek jó íze van, cseresznye és meggyfákon a legbőségesebb. Egy időben kevertek belőle lakkot, de rájöttek, hogy a szuvak is szeretik.
Ilyen mézga a masztix is, amit viszont hasznélnak lakkösszetevőnek, parókaragasztónak, fűszernek görög sütikhez. H aesetleg tudja valaki hol lehet mastixot kapni elfogadható áron, annak megköszönném az infót. Tudok egy helyet ahol kapni lehet, csak ott nagyon kis kiszerelésben árulják méregdrágán, valami 120000Ft kilója. Ugyanez van a sárkányvérrel is. Szóval ha valaki tudba nekem ajánlani valami olcsóbb helyet, az király kenne. Köszi!|
fivestrings
|
Sziasztok!
Én készítek vonós hangszereket ,nem erdélyi fábol!!
Specialitásom a nagybőgő ,de már sok kisebb hangszereket is készítettem és javítottam.
Egyébként zenész vagyok ,a műhelyem pedig a belváros szívében van Budapesten.
Amit itt keresek az az ,hogyha volna esetleg eladó tambura nagybőgője eladó valakinek , vagy pedig kisbőgője.Ilyet szívesen vennék vagy cserélnék ,esetleg javításba átalakításba be tudnám számítani.
Minden megoldás érdekel ,gondolom titeket is!
Itt az elektronikus levélcímem : fivestrings@freemail.hu
ps: sziasztok|
műkedvelő
|
A macskaméz pedig nem gyanta, hanem mézga, ami lombosfákról lehet szedni, de ez vízoldható többnyire, és tényleg olyan mint a rágó, vagy gumicukor, állagra. Én nem rágnám.|
műkedvelő
|
Terpentin|
Csomor Tamás
|
Ha már a gyantánál tartunk, valamit sosem értettem... Hogy csinálják, hogy a gyanta folyton ragacsos legyen? Régebben én is foglalkoztam ilyesmikkel: szedtem gyantát, meg is olvasztottam, de az addig képlékeny gyanta teljesen megszilárdult, és csak újabb olvasztással lehet ragacsossá tenni, vagy valami vegyszerrel (benzin, alkohol...). Továbbá azt is megfigyeltem, hogy valamelyik gyanta alacsonyabb hőmérsékleten is megpuhul. Egy kevéske ilyen gyantát egy tábortűzből piszkáltam ki, és testhőmérsékleten puhul (régen ezt szerte Európában rágógumi helyett használták), amit én olvasztottam, azt csakis tűz fölött tudom lágyítani... Bocsánat, hogy így eltérek a témától, de senkitől se tudtam megkérdezni...|
műkedvelő
|
Fenyőgyantát nagyüzemben, lepárlással készítenek. Ha magad akarod készíteni a törzsről szedegesd le ami kifolyt. Azt nem ajánlom, hogy te sebezd meg ,mert nem ésszerű, az összegyüjtött gyantát felmelegíted, üllepedni hagyod, formába öntöd. Nagyon sok idő, utánajárás, tűz, és robbanásveszély jellemzi a folyamatot, amit pár száz forintér megspórolhatsz, ha üzletben veszed.:)|
| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |
|
|---|
Lapozás: 3, 2, 1 >>>korábbi hozzászólások
|
| |
|
|
|
| |
|
|
